A másik szemszögből:
1. Ha a nő szeret, úgy fogja csinálni, hogy Neked is jó legyen.
2. Egyéjszakás kalandnál sem tök mindegy, de mivel mindkettő tovább áll, nincs akkora jelentősége.
3. Mint minden, a szex is fejben dől el. Na jó, meg szívben, és ettől lesz szeretkezés. A lényeg az odafigyelésen van.
4. Ok, tanuljuk meg egymást... Akarod?-akarom. Csak úgy megy, ha mindkét fél egyformán akar, egyformán érez, egymásért van és figyel a másik minden sóhajára, rezdülésére (legalább ott, akkor).

A személyesre pedig:
Még tinédzser koromban egy érett nő -akivel sokat beszélgettünk mindenről- azt mondta nekem: "a szerelemben mindent szabad, ami mindkettőnek jó."

MINDENT ami Neked és Nekem is jó. Tehát az orális kényeztetés is, addig és úgy, ahogy élvezed ;)

Rossz tapasztalataim egyike: sex közben finoman jelzem, hogy ezt ne így, hanem másként. Instrukciókat is adok. A reakció nem várt: "Én minden tőlem telhetőt megteszek, de neked semmi sem jó."
Egy jó tanács: Lehet, hogy ami másnál korábban működött, az a következőnél bazira nem fog.

Nála a határozott, egészséges énkép is hiányzott, nem csak az odafigyelés...

"Szerelemben, háborúban minden ér!" :)

A tánc jutott eszembe arról, amit írtál! Nem tudom ezt mondtam-e már, ha igen elnézést, de nincs türelmem visszaolvasni a bejegyzéseimet. Szóval azért is nagyon szeretem a táncot, mert a férfi vezet. (Ennek nem könnyen adom át magam, magam se tudom miért, nem is mindenkinek megy a vezetés). Pedig ezt a felállást nagyon szeretem szeretkezés közben is, sajnos tőlem tartani szoktak a férfiak (nem könnyen veszik ki a kezemből az irányítást), ezért mindaddig, amíg le nem került a fehérnemű, és rá nem jönnek, hogy tulajdonképpen ahhoz képest, amit gondoltak mimóza vagyok, hirtelen beléjük bújik a kisördög, és átveszik az irányítást). Tánc közben is ezt teszi a férfi, vezet és figyel rám, sőt ha már ismer, tudja is (mint a szexben?), hogy mit szeretek, ezért olyan jól időzített kombinációkat talál ki, amiről tudja, hogy örömöt fog vele okozni, és amikor látja, hogy mennyire élvezem, akkor az önelégült mosolyt csal az arcára. Eufória. Örömittasak vagyunk ilyenkor… Olyan érzéki az egész, de nem könnyű. Manapság se hiszem, hogy könnyebben oldódnának fel a csajok a vágyak közepette. . Sok múlik az agyban, sok minden ott játszódik le, illetve nekem a gondolataimat elengedni se mindig könnyű. (átadni magam, engedni magam kényeztetni, és egyben figyelni a másikra) Egyszer valaki azt mondta, a szex olyan, mint egy meditáció, tulajdonképpen. Meg kell mondanom, van benne valami. Lehet, csak én vagyok ilyen, de nekem van olyan, hogy első alkalommal nem is jön össze a dolog, de általában szerencsés vagyok, mert a második alkalommal sem lankad az érdeklődés, és amikor a férfi megtisztel ezzel, már elkezdem magam biztonságban érezni, átadhatom magam és megoszthatom a másikkal a legtitkosabb vágyaim. Na, ilyenkor már jól végződik a dolog, csak a baj, hogy ekkor felszabadul az a hormon, amitől elkezdek ragaszkodni. Beindul a kémia folyamat, és bárkit szeretni vagyok képes. Ezért sajnos, nagyon keveset hazardírozok. Mindig irigyeltem azokat a lányokat, akik „csettintés a térden koppintás a talajon, nekem ennyi a srác én nem tagadom” módjára bárkivel bármilyen körülmények közt képesek elérni az örömöt. persze tulajdonképpen nem vágyok rá, mert olcsón jött örömöket soha nem becsültem igazán…a pornóban sincs benne az a plusz, ami egy szeretkezésben van, a másik, a másik öröme, a kölcsönösség. Tévedés ne essék, jól ismerem a testem, nagyon jól tudom, hogyan mikor a legegyszerűbb magamnak, de másokkal mindig más, szerencsére. Sőt lehet, nincs két egyforma alkalom. számomra is vannak meglepetések, mikor hol hova mire sül el a dolog. és talán ez benne a legnagyobb élvezet  azt viszont hallom pasiktól és nőktől is, hogy sokan kamuznak, és ez nagyon gáz, mert rád néznek esetleg utána furcsán, hogy micsoda egy bonyolult teremtés vagy, csak mert esetleg soha nem találkozott az illető őszinteséggel. Szóval nem is értem, mi a bajod az orális örömszerzéssel. Átérezni a másikat nem csak a testében teszed meg. A testünk bőrfelületén hihetetlen kiaknázatlan lehetőség van. A simogatás, az érintkezés, a tekintet stb. Nem lehet, hogy az a bajod, hogy ha te neked kell orálisan kielégíteni egy nőt, azt úgy érzed, a nemi szervedet kicsinyíti le? Erre mondják, hogy péniszközpontúság? Nem hinném, hogy bárki úgy ítélné meg a partnerét, hogy az ujja, nyelve, bármi szerve okozta az örömöt, és mi módon. de azt hiszem ez mindig csak két ember magánügye innentől. viszont hiszek benne, hogy érdemes kísérletezgetni. sőt egy időtálló kapcsolatban kell a kalandozás, a felfedezés. Mindig sok-sok évvel később is jönnek elő új lelkesítő dolgok. és amikor már a legkisebb rezdülését is érzékeled a másiknak, csak akkor kaptad meg igazán a másikat, és attól, nem attól hogy megvolt! (egy kis humor:a gyerkeket nagyon megnyugtatja a cumizás, a dohányzás erős szenvedélyét is összehozzák ezzel, meg a rágózást, körömrágást stb. miért nem jó neked, ha egy lány úgy nyugszik meg, hogy közben örömöt próbál szerezni?)
A másnál működött dologhoz meg annyit tudok mondani, hogy amikor valakivel az elején vagy, az egy picit olyan, mintha nem ketten lennétek ott, akkor még ott vannak azok az apró beidegződések az előző kapcsolatokból, szóval úgy csinálod, ami már bevált előzőleg, és azt valaki más szerette, szóval olyan, mintha picit ő is még akkor ott lenne veletek. Aztán kialakul az, hogy Te mit szeretsz és a Másik, és egyszer csak elkopik a kapcsolatból a harmadik, negyedik…, és az már csak a tietek lesz. ( A szeretősdiben ez a legkellemetlenebb, erről is szól, John UPDIKE a Gyere hozzám feleségül című könyve)

Kiegészítem:

- Imádok orálisan örömöt szerezni, majdnem jobban, mint másként. ;)

- Nem az elején voltunk, nagyon nem.

Ezt a nem ketten vagytok ott dolgot értem, de egyáltalán nem értek vele egyet. Akkor kell máshoz nyúlni, ha már az előző kivérzett. Valakinek elég 10 perc, hogy lezárja az előzőt, valakinek 10 nap is kevés.
A "csinálom, mert ez 10ből 8 pasinak jó" elvet el kell felejteni a francba. Át kell add magad és a figyelmed teljes terjedelmében a másiknak. Ennyi a titok, nincs semmi misztikum, sem varázsige.

Ezen az orális témán egy kicsit fennakadtam. :) Mindig azt mondtam azoknak a barátnőimnek, akik valamilyen oknál fogva óckodtak attól, hogy "megszeressék" kedvesük farkát, hogy: Ő csinálja neked? És jó? (a válasz persze mindkettőre igen) És akkor nem gondolod, hogy ez neki is "jár"? Nem szeretnéd viszonozni?
És most ugyanez jár az eszemben, csak fordítva... Hogy egyáltalán nem szereted, vagy csak azt nem szereted, hogy ügyetlenkednek, és így nincs meg a kívánt eredmény; és akkor meg minek ezzel bíblődni? Vagy hogy van ez?
No meg az, hogy vajon neked lehetnek nagy igényeid ezzel kapcsolatban?.... És fölmerülnek a további kérdések bennem és kezdek meginogni magamban, na meg a férfiakban. Hogy mi van akkor, ha az eddigiek csak hagyták; úgy csináltak, hogy jó az, közben meg... ki tudja?! Húúúha :S Tudom-tudom, mindenki más és más, nincs sablon, csakhát az ember mégiscsak a meglévő tapasztalataiból-tudásából tud építkezni + újakat tanulni :)
De azt hiszem, mégiscsak maradok az eredeti verziómnál, és hiszem, hogy mindenkinek lehet jó, csak rá kell jönni, hogy hogyan.
Ez így elfogadható? :)

abszolút
:)

Nagyon tetszik a téma, egyik kedvencem. A post is jól felvezette, nem csak az orális szex részét a dolgoknak és talán ez is egyben a legfontosabb egymás kényeztetésében, hogy ne koncentrálódjon csak a központi testrészekre, annak ellenére, hogy elkötelezett híve vagyok egymás orális kielégítésének. Lehet, ez ellentmond néhol, mert utóbbi ugyebár hosszabb elidőzést kíván pont ott.

Lényeg: A szeretkezéshez (és nem dugáshoz) vezető út szerintem egy hosszú egymásra hangolódás folyamata, mert mindketten élvezzük az érzéki játékot, egymás csábítását, hatunk és hagyjuk, hogy hassanak ránk. Amikor viszont szeretkezés közben valami olyasmit csinál a másik legérzékenyebb testrészünkkel, ami nem tetszik, vagy te magad csinálsz valamit, amiről érzed, hogy a másiknak nem jön be és nem találsz éppen olyát, ami viszont igen, pedig annyira szeretnél örömöt okozni, de valahogy mégse megy, akkor hirtelen diszharmónikussá válik az egész. Alábbhagy a vágy és megszűnik az összhang, ami addig a pillanatig mindent elárasztó boldogsághormonok termeléséhez vezetett és olyan mintha elveszítettétek volna valahol útközben egymást. A testiség került előtérbe, hogy akkor most hogy is pontosan és milyen gyorsa és az érzékiség eltűnik. Már nem érzésből csináljátok, hanem technikával és ilyenkor a legjobb instrukciók se segítenek. A túl sok ilyenkor még inkább árt is a „teljesítménynek”. Akarásnak nyögés a vége mint tudjuk és nem nyögdécselés.

Nem egyszer éreztem már ilyet, hogy kizökkenek és ebből kifolyólag elügyetlenkedem, mert izgulok, mert szokatlan, mert nem ismerem még a másik előszereteteit, és azokat egy egyszavas instrukcióba nehéz átfogóan közvetítenie. Ilyenkor szeretek oda visszatérni, ahol még megvolt az a bizonyos érzés. A már felfedezett erogén zónákra, felvenni újra szemkontaktust ... az ajkak leheletnyi érintkezése, a csók vágya, egymáshoz simulás, ölelés, dorombolás, majd egyre mohóbb csókba merülés, restart: felvenni újra a játékot, ahol legutóbb mentettük, mert olyan jól ment éppen! Ilyenkor elfogadom, hogy elsőre nem mehet minden tökéletesen, de nem adom fel.

Szerintem a humor az egyik legjobb gyógyír ebben a szituban, az segít a leggyorsabban ellazulni és levetkőzni a megszokott viselkedésformákat, „bevált kielégítési technikákat”. A nevetéstől (meg)oldódik minden. A második nekifutásnál érdemes megkérdezni, hogy hogyan is szereti, ha kényeztetik, hogy ne úgy csináljam megint nagy izgalmamban, mint valami szűzlány, ő meg ne akarja annyira élvezni, hogy már nem is igazán tudja.

Epekedve várom a vágy útikalauz 2. részét :)

Szerintem ez a poszt irgalmatlanul szánalmas. Nem tudom hogy jön ahhoz egy felnőtt ember hogy más felnőtt embereknek magyarázzon el (leereszkedően) teljesen triviális dolgokat. Ja jó... elolvastam a posztot, most már odafigyelek a barátnőmre, eddig azt hittem jó Neki, de ez most teljesen megváltoztatta az életemet és hozzáállásomat.
Azt nem érti az ember, hogy mi a célod azon kívül, hogy rohadtul keménynek szeretnél tűnni ugyanakkor érzékeny, finomlelkű szeretőnek... Az meg mindennek a legalja, hogy arról írsz hogy 100 - ból hány nőnek kegyeskedtél megengedni hogy leszopjon. Valószínűleg térdenállva várták, de Te hősiesen megakadályoztad. huhh.
Ráadásul szomorú látni, hogy ez bejön az embereknek és tényleg itt csorgatják a nyálukat ezekre az általánosságokra (szép köntösbe burkolva). Hú, leírom, hogy úgy kell csókolni, hogy a lány a paradicsomban érezze magát, és ha közben megvakarja a hátát, akkor venni kell a lapot és abba kell hagyni... nevetséges.

(azért megjegyezném, hogy több tízezer nővel voltam már, de ebből max. 2 - 3 nyújt értékelhető teljesítményt a fülharapdálás terén.)

Kinek a pap, kinek a paplan ugyebár.
Örülhetnek a nők, akikkel dolgod volt(ha egyáltalán volt), hogy neked mindez elméletben triviális.
Nekem annyi bőven elég, ha kapok néhány értékes hozzászólást akár itt, akár másutt, főleg személyesen.
Attól meg végképp nem törik össze a finom lelkem, ha egy arctalan Másik feleslegesen lóbálja az arcát.
Hogyne

Ó itt nem arclóbálásról van szó, csak kritikáról.
ígérem, ha lesz olyan post ami nagyon nagyon tetszik, akkor meg fogom írni. ez meg nagyon nagyon nem tetszett és megírtam. én már csak ilyen végletes vagyok. 1 vagy 0.
Szerintem aki nem tud olyan dolgokat, mint:
"- ha a pasi szeret úgy fogja csinálna ahogy neked jó...
- figyelni érdemes a nő reakcióját
- feedback mechanizmussal egyre jobban megtanulni egymás testét"
az gáz... igen, ezek triviálisak.
Csak nekem az jön le olvasáskor, hogy elolvassa ezt az "xyz" nő, és először maga alá pisil, kétszer elélvez, majd ír egy post - ot, hogy ú Te mennyire értesz a nőhöz.
és akiknek megmutattam eddig ezt a posztot (3 - 4 ember) mind ilyesmit gondoltak erről. Lehet hogy véletlen.

Semmi sincs véletlenül. :)
Mások vagyunk, más körben mozgunk. Nálam számottevően rengeteg nő panaszkodik, és örülne, ha a pasija/barátja/férje jobban odafigyelne rá minden tekintetben, még inkább rá hangolódna. 1-2 jelzés után még nem venném a fáradtságot, hogy erről írjak, elhiheted, de amikor 100-ból 98 emiatt panszos, akkor bizony elgondolkodom, hogy ki is van "elbaszva".
Ezért érezheted úgy, hogy (ki)oktató jellegűek az írások. Nem véletlen. :) Olvasd el jobb oldalt fent... :)
Halihó